Ha a gyermeke allergiás, a családból vagy baráti körből valaki előbb-utóbb próbálja m

eggyőzni, hogy ne aggódjon, mert a gyerek „majd kinövi”. Sőt, lehet, hogy az orvos ugyanezt mondja. Mi is a helyzet valójában? Az életkor előrehaladtával minden gyermeknél elmúlnak az allergiás tünetek? S ha igen, az alapbetegségból is kigyógyulnak? És miért kell kezelni, ha úgyis kinövi?

Az allergia és az életkor közti kapcsolat

Az allergia és az életkor közötti összefüggés hihetetlenül bonyolult, s egyelőre az orvosok számára sem világos minden részlet, ők is csak nagyjából ismerik, hogy hogyan változik az allergia az élet folyamán, míg az ezért felelős mechanizmusok nagyrészt tisztázatlanok.

Az pedig, hogy az allergiás beteg számára mit tartogat a jövő’, teljességgel megjósolhatatlan. Nyilvánvalóan igaz, hogy a klasszikus allergiás betegségek, pl. az atópiás ekcéma, a szénanátha vagy a gyermekkori asztma a gyermek növekedésévei többnyire eltűnnek.

A csecsemők az ételallergiát és az ekcémát kisgyermekkorukra rendszerint kinövik, s tízéves korra az asztmás gyerekek jelentős része is megszabadul bajától. Másoknál ez tinédzserkorban vagy a húszas éveikben következik be.

Sajnos, a tünetmentessé válás nem jár feltétlenül az alapbetegség eltűnésével is, különösen az asztma esetében. Elég sok fiatal felnőtt tapasztalja, hogy a húszas évei végén vagy a harmincas éveiben újra fellép a nehézlégzés, zihálás, légszomj, elsősorban akkor, ha dohányozni kezd.

Egy vizsgálatban, amely hétéves koruk előtt légzési problémával küszködő gyerekekkel foglalkozott, az alábbi eredmények születtek:

• 25 százalékuknál az asztma 2 és 25 év közötti időtartamra eltűnt, de a harmincas éveik elején ismét visszatért. Egyeseknél többször is előfordult javulás és visszaesés.

• Több mint 70 százalékuknál elmúlt az asztma, s harmincas éveik elején a vizsgálat befejeztéig még mindig tünetmentesek voltak.

• Csupán 2 százalék maradt folyamatosan asztmás.

Fokozottan kell ügyelni az egészségre

Mindenesetre, aki valaha asztmás volt, jobban teszi, ha egész életében veszélyeztetettnek tekinti magát, és mindig ennek megfelelően vigyáz az egészségére – nem dohányzik, kerüli a dohányfüstös helyeket, sok gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és tartózkodik az olyan tevékenységektől, amelyek asztmát válthatnak ki, pl. a hideg levegőn végzett megerőltető testmozgástól.

Asztmásoknak nem tanácsos olyan munkahelyen dolgozni, ahol allergéneknek vannak kitéve – pl. fafeldolgozó üzemben, pékségben vagy olyan laboratóriumban, ahol állatkísérleteket folytatnak.

Akinek pedig már volt ekcémája, különösen ügyeljen a kozmetikumokra és szappanokra – mindig a leginkább bőrkímélő termékeket használja. Kezüket sem árt védeni – ne válasszanak olyan szakmát, ahol nagy a bőrirritáció kockázata, pl. ne menjenek fodrásznak vagy kőművesnek.