A bőrszövet a vele érintkező anyagokkal folyamatos kémiai kapcsolatban áll. Bizonyos esetekben azonban hiperérzékennyé válik a környezeti hatásokra, ilyenkor beszélünk kontakt dermatitisről. 

Milyen tüneteket okozhat?

A kontakt dermatitis olyan bőrgyulladás, amely vegyi anyagokkal, tárgyakkal való érintkezés útján alakul ki. A tünetek eleinte az adott anyaggal érintkező bőrterületen jelennek meg, majd egyéb testtájakon is. A betegség irritáló formája (irritativ dermatitis) általában savak, lúgok, szappanok, mosószerek és egyéb tisztítószerek hatására alakul ki, legtöbbször a kézfejen, az ujjak szélén, illetve az ujjak közötti hajlatokban.

Elkerülésében segítséget jelenthet a védőkesztyű használata, bár az utóbbi időben elterjedt latexkesztyűk miatt számos estben szintén kontakt bőrgyulladás alakul ki.

Miért alakul ki?

A kontakt dermatitis egy részének hátterében nem csupán irritáció, hanem allergiás mechanizmus is felfedezhető. Maga a válaszreakció az adott anyag és a bőr fehérjéinek kölcsönhatásaként létrejövő allergén miatt indul el.

A leggyakoribb kontakt allergének a növényi olajok, kozmetikumok, parfümök, nikkeltartalmú ékszerek, hajfestékek, mosószerek, gyapjú, külsőleg alkalmazott gyógyszerek, és egyes munkahelyi kémiai anyagok.

A növényi olajok allergenitásának alapja az, hogy a zsírban oldódó élelmiszer-allergének a bőrön keresztül is bejuthatnak a szervezetbe, különösen ha a bőrfelület sérült, gyulladt.

Az egyik legjelentősebb kontakt allergénről, a nikkelről is szólnunk kell.

NIKKEL

Az elmúlt években egyre nagyobb problémát jelent a fémekkel szembeni érzékenység. A fémek között a nikkel allergén hatása a legerősebb. A nikkel ékszerek, ruházati kapcsok, csatok, érmék alkotója, a tüneteket kiválthatja például a fülbevaló, erősebb érzékenység esetén a zsebben hordott pénzérme is.

A nikkelre allergiás emberek életét megnehezíti, hogy az említett tárgyak mellett az ajtókilincset, számos háztartási eszközt (olló) vagy rozsdamentes edényeket sem érinthetik közvetlenül. (Ez utóbbiak nikkeltartalma 5%.) A kulcs, szemüvegkeret, gyűrű és csaptelep szintén nikkelt tartalmaz, így ezek is kiváltják a tüneteket.

A nikkelérzékenység esetén bizonyos élelmiszereket is érdemes kiiktatni, ilyenek pl. a bogyós gyümölcsök, diófélék, zeller, paradicsom, és a nikkelkatalizátor segítségével készülő margarinok. (Az élelmiszerben található kis mennyiségű nikkel egyesek szerint nem jelent problémát. A rozsdamentes acéledényekből és nikkeltartalmú bevonatú konyhai eszközökből beoldódó nikkel azonban már tünetet produkálhat.)

Érdekes vitakérdést jelentett az utóbbi években a két ötvözetből álló pénzérmék nikkel tartalma. Az Európai Unióban például az 1 és 2 eurós érmék kerültek reflektorfénybe, amelyekből -egyes források szerint – mintegy 320-szor annyi nikkel válhat ki, mint amennyi a szabályok szerint maximálisan megengedhető.

Megfigyelték, hogy az izzadt kézben az érmék úgy működnek, mint a kis elemek. Ha az érme két ötvözetből áll (egyik a külső gyűrűt, másik a belső magot alkotja), és az izzadság a két ötvözet határfelületére jut, fémionok áramlása indul meg közöttük, amely a nikkel kiválását eredményezi, ezzel együtt viszketést és bőrpírt. Korábban az EU csak olyan tárgyaknál maximálta a nikkeltartalmat, amelyek hosszabb időn keresztül érintkeznek a bőrrel (gyűrű, fülbevaló). A pénzérmék azonban nem kerültek a komolyabban szabályozott tárgyak körébe.

A külföldi felmérések szerint egyre több embernél okoz viszketést, bőrpírt a nikkel, így a jövőben a nikkel felhasználásának szigorítása várható. A szakemberek szerint a pénzérmék csak azok számára jelenthetnek kockázatot, akik egész nap pénzzel dolgoznak (pl. eladó, pénztáros stb.). A tapasztalatok alapján azonban egyéb esetekben is jó az óvatosság. A nikkelt egyébként azért teszik az érmékbe, mivel mágneses tulajdonsága segíti a pénzautomatákban az érme felismerését, valamint a két ötvözetből álló érmét nehezebb hamisítani.