A légzőszervi allergiák között az ún. allergiás nátha (allergiás rhinitis) a leggyakoribb, több mint egymillió embert érint hazánkban. (Az előfordulási gyakoriság 10-20% közötti.)

A gyermekek mintegy 10%-a, a serdülők 20%-a szenved az allergiás nátha tüneteitől.

Milyen tüneteket okozhat?

A betegség voltaképpen nem más, mint az orr nyálkahártyájának gyulladása, amikor az alábbi tünetek legalább egyike hetente több napon keresztül, napi egy vagy több órán át fennáll: orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, orrviszketés.

A tüneteken kívül erős könnyezés, torok- és szájpadviszketés, illetve – kísérő tünetként –étvágytalanság, enyhe fejfájás, torokfájás és a szaglás részleges elveszítése is jelentkezhet.

Két formája ismeretes: az évszaktól függő (szezonális jellegű) szénanátha, és az egész éven át tartó (perennialis) allergiás nátha.

A szezonális allergiás nátha 

A szezonális allergiás náthát sokan csak „szénanáthaként” emlegetik, de ismeretes a „szénaláz” elnevezés is. E nevek meglehetősen félrevezetők, mivel a tüneteknek nincs közük a szénához, és a betegség nem jár lázzal.'”

A kezdeti tünetek között szerepel az orr, szájpadlás, torok és szem területén jelentkező viszkető érzés, majd elindul a váladékelválasztás, és kialakul az orrdugulás.

A meghűlés eredetű náthához képest jellemző eltérés, hogy szénanáthában az orr kifújása nem hoz megkönnyebbülést. A szezonális nátha gyermekek esetén gyakran társul a már meglévő gyermekkori asztmához, amely tovább rontja az orr funkcióját és a szájlégzést.

A szénanátha különösen a tanulóévek alatt jelent problémát, mivel az iskolai vizsgákon mérhető teljesítménycsökkenést eredményez. A kialakult helyzet tovább romolhat a nyugtató hatású antihisztamin szedésekor.”‘ (Az érettségi és felvételi vizsgák a fűpollenszezon csúcsának idejére esnek.)

A szezonális allergiás nátha tüneteit a levegőben nagy mennyiségben (az év bizonyos szakában) található virágporszemek és a penészgombák váltják ki.

Hazánkban februártól májusig a fapollenek, májustól július végéig a fűpollenek, július végétől októberig a gyompollenek (különösen a parlagfű és az üröm) okoznak allergiás tüneteket.

Magas pollenszám esetén (virágzás idején) általában a következő alapelvek betartása tanácsos:

• Tartózkodjunk zárt helyen.
•  Korlátozzuk a szellőztetést (vidéken 19-24 óra, városban 6-8 óra között tanácsos ablakot nyitni).
• Porszívózzunk gyakran és rendszeresen.
• Csökkentsük a szabadban végzett aktivitást ebben az időszakban.
• Mossunk hajat naponként (nem szükséges mindennap sampont használni, hanem folyó vízzel alaposan át kell mosni a hajat).
• Ne vigyük be az utcai ruhát a hálószobába.
• Ne szárítsuk ilyenkor a ruhát és az ágyneműt a szabadban.
• Az orrjáratokat naponta mossuk át tenyérből felszívott langyos vízzel.

Mindezekből látható, hogy a pollenszezonban jelentős korlátozások lépnek életbe az életvitel területén. A tapasztalatok feldolgozásával összeállított felsorolás szem előtt tartásával javítható az életminőség és csökkenthető a szénanáthás tünetek intenzitása.