A klasszikus allergia fő oka az az immunreakció, amelyben hízósejtek és IgE antitestek vesznek részt.

Hízósejtek bőségesen vannak jelen a bőrben, az orrnyálkahártyában, a légutakban, valamint a tápcsatornában.

A vérben hasonló szerkezetűek a bazofil granulociták. Mikroszkóp alatt a hízósejtek és a bazofil granulociták plazmája erősen szemcsézettnek tűnik.

Ezek a szemcsék olyan apró tartályok, amelyeket hírvivő vegyületek töltenek ki, elsősorban hisztamin.

A hisztamin hatásai

A hisztamin a sejtből kiszabadulva számos különféle reakciót idéz elő:

• Izom-összehúzódást a légutak falában: így összeszűkül a légutak átmérője, ami asztmás rohamot okoz:

• az erek kitágulását:

• megnöveli a hajszálérfal áteresztőképességét, ami miatt vérsavó szivárog, és immunsejtek kerülnek a környező szövetekbe, pl. a bőrbe vagy a légutak nyálkahártyájába:

• a két fenti hatás eredményeképpen fokozódik a vérellátás, illetve helyi duzzanat, vizenyősség alakulhat ki – ennek jele a csalánkiütés, az orrdugulás, viszketés és tüsszögés

• szélsőséges esetben annyi hisztamin kerül a vérbe, hogy az erek hirtelen kitágulnak és leesik a vérnyomás – ez következik be anafilaxiás sokk esetén.

Ha felszabadul a hisztamin

A hisztamin akkor szabadul fel, amikor a hízósejtek aktiválódnak – a degranulációnak is nevezett folyamat során a sejt kiüríti magából a tartályként funkcionáló kis szemcséket (granulumokat).

A hízósejtek ugyanakkor egyéb vegyületeket is kibocsátanak magukból – ezek hatására további immunsejtek vándorolnak az érintett területre, súlyosbítva a gyulladást.

Elősegítik a késői típusú allergiás reakciót, ami a kezdeti allergiás reakció lezajlása után lép fel, s körülbelül 24 óráig tart.

Az aktivált hízósejtek leukotriéneknek nevezett hírvivő vegyületeket is elkezdenek termelni, melyek erősen gyulladáskeltő hatásúak.

Ml okozza a hízósejtekből a granulumok kiürülését?

A válasz a sejtek felületén keresendő, ott, ahol az allergiás reakcióért felelős ellenanyag, az IgE is helyet foglal.

Az IgE-molekula egyik vége a hízósejthez kapcsolódik, a másik végéhez pedig az allergén kötődik.

Például, ha valaki allergiás a tojásra, a tojásallergén kizárólagosan a tojásspecifikus IgE ellenanyaghoz fog kapcsolódni.

Ahhoz, hogy a receptorok hatására a hízósejt aktivált állapotba kerüljön, a hízósejt felületén egyszerre két IgE antitestnek kell ugyanazon allergént megkötnie.

Az allergénnek mindkét IgE molekulához hozzá kell kapcsolódnia, keresztkötést létesítve köztük. Ez a startjel a hízósejtnek a degranulációhoz.