Magyar kutatók mutattak rá, hogy az allergiás tünetekkel orvoshoz forduló betegek legalább negyedében állapítható meg valamilyen pszichiátriai zavar, leggyakrabban szorongás (főleg fóbiák) vagy depresszió.

Az allergia mögötti lelki okok

A szomatizáló, azaz lelki természetű megbetegedését testi tünetekként kivetítő beteg bizonytalan, változó, allergiára nem jellemző panaszának hátterében szervi megbetegedés nem mutatható ki, de a beteg sokszor mégis ragaszkodik feltételezett allergiájához, és ismételt vizsgálatokat kér. (Allergiavizsgálatokat általában felesleges 2-3 évnél sűrűbben végezni.)

Sokan túlértékelik szubjektív tüneteiket, és nehezen hisznek a negatív leleteknek. A szénanáthások és érdekes módon még egészséges közvetlen rokonaik is gyakran félénkek, szoronganak.

Az asztmás betegek pszichoszociális jellemzői közül a konfliktuskerülést, a fokozott függőséget, az asztmás gyermekeknél a túlvédő, szorongó anya szerepét emelik ki a kutatók.

A pszichés tényezők fontos és megkerülhetetlen szerepét támasztja alá az is, hogy sok allergiás beteget csak allergiagyógyszerekkel – a szorongás, a stresszhelyzetek oldása, szükség esetén gyógyszeres kiegészítő kezelése nélkül – legalábbis hosszú távon, reménytelen eredményesen kezelni.