Milyen okokra vezethető vissza az asztma kialakulása?

585
HOZZÁSZÓLÁS:

Az asztma változó mértékű légúti szűkület, amely a hám tönkremenetelével és leválásával járó gyulladásos folyamattal jellemezhető. Az allergiás folyamatok egyik alcsoportjához, az ún. atópiás kórképekhez sorolható.asztma111

Cikk hirdetés 8.

A betegek családjában gyakran előfordul az allergiás nátha, allergiás kötőhártya-gyulladás, örökletes bőrgyulladás és ételallergia. Az asztmások hörgői túlérzékenyek, kisebb ingerekre is görccsel reagálnak. Ilyenkor a hörgők simaizomzata összehúzódik, a nyálkahártyában duzzanat, gyulladás jön létre, és levált hörgőhámsejtekkel teli nyálka termelődik. Ennek következménye a köhögés, a megnyúlt kilégzéssel járó nehézlégzés, fulladás, a mellkas kitágult állapota.

Az asztma előfordulása

Az asztmát a XIX. század elején még nem ismerték, 1840-ben ötezer ambuláns betegből csak legfeljebb tíznél észleltek ilyen légúti megbetegedést. A betegek száma alig emelkedett a XX. század elejéig, sőt még azon is vitatkoztak a szakemberek, hogy létezik-e egyáltalán gyermekkori asztma. 1950-től a betegek száma rohamosan növekedni kezdett, a 70-es, 80-as években már a lakosság 1%-ánál fordult elő asztma.

A korábbi felmérések 130-140 ezer asztmás beteget jeleztek hazánkban, azonban több szakember szerint jelenleg ennél több a számuk. Az újabb felmérések szerint Magyarországon legalább 150-200 ezer felnőtt, valamint 50 ezer gyermek- és serdülőkorú asztmás él, és számuk tízévenként megduplázódik.

Fiúknál az asztma mintegy másfél-kétszer gyakoribb. Ennek oka az, hogy a fiúknál a tüdővolumenhez viszonyított légutak kisebbek, mint a lányoknál.

Az asztma a civilizációs betegségek közé tartozik, és legfőképpen a fejlett országok lakosságát érinti. Gyakran csecsemőkorban kezdődik, majd 8-10 éves korban javulást mutat. 14-15 éves kor körül a betegek kétharmada panaszmentes, utóbbiak esetében azonban 25-30 éves korban a betegség visszaköszönhet, és attól kezdve meg is marad (50%-ban).

Mik lehetnek a kiváltó okai?

A betegségnek két fő típusa ismert: a külső okokra visszavezethető (extrinszik típus) és a külső okra nem visszavezethető (intrinszik típus). A megbetegedések legnagyobb részére az előbbi jellemző, ami jelzi, hogy a genetikai háttér nem minden. A megfigyelések szerint egypetéjű ikrek esetén is legfeljebb 60%-ban lesz azonos allergizáltság a testvéreknél. Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy az asztmát általában külső tényezők határozzák meg.

Az asztmás betegek körében a gyermekek 85, a felnőttek kb. 50%-a esetében allergiás eredetű asztma mutatható ki. A megfigyelések szerint a gyermekeknél 2 éves kor alatt az asztmát légúti vírusfertőzések váltják ki leggyakrabban (RS-vírus, rhino-, para-influenza- és adenovírus).

Kisdedek esetén igazolt szerepe van az anya dohányzásának is. A külső hatások között oki tényezőként jelenik meg a makrokörnyezet légszennyezettsége, különösen a nitrogén-dioxid és a dízelmotorok kipufogógáza. A gépjárművek által kibocsátott nitrogén-oxid és a napfény hatására képződő ózon együttesen nagy csapást mérnek a tüdő nyálkahártyájára. A dízelmotorok esetében a koromszemcsék károsító hatása igazolódott.

A légszennyezőkön kívül sok esetben ételallergia is kimutatható, főként tej-, tojás- és szójaallergia.

Az asztmát kiváltó okok ill. súlyosbító hatások között természetesen helyet foglalnak mindazok a tényezők, amelyeket az egész éven át tartó (perennialis) allergiás nátha esetén is fontosak: pollen, por, penész, párás levegő, állati fehérjék. Ezeken kívül kiemelendő még a pókháló, amelynek fonalai a levegőbe kerülve elősegítik a rohamok kialakulását (sarkokban, bútorok mögött, nyílászárók környékén stb.). A ló és a nyúl szőre szintén provokáló.

Az asztma kiváltó okai között megemlítendő még az erőteljes fizikai terhelés, amely szinte minden gyermeknél hörgőgörcsöt produkál. A meteorológiai változásokon belül az alacsony hőmérséklet és alacsony nedvességtartalom vezet az asztma fellángolásához.

Az ún. cirkadián ritmus (napszakos biológiai változás a szervezetben) különösen a késő éjszakai illetve nappali órákban hajlamosít asztmás rohamra, ugyanis e terminusban a legszűkebbek a hörgők.

A felmérések szerint a koraszülöttek könnyebben válhatnak később krónikus légúti betegekké a légutak hiányos kifejlettsége és a hosszan tartó mesterséges lélegeztetés károsító hatásai miatt. Az utóbbi években egyre több adat látott napvilágot, amely az allergiák – ezen belül is az asztma – és a lelki hatások közötti összefüggésre mutatott rá.

585
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!

Friss HOZZÁSZÓLÁSOK

32
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]