Környezetünk, életmódunk alapvetően befolyásolja az allergiák létrejöttét, a tünetek kialakulását, azok pedig az érintett egyén és családja, környezete részvételét a társadalom életében, messze a személyes tüneteken, sokszor szenvedésen túl.

Ez legpontosabban a beteg életminőségének vizsgálatával, az allergiásán töltött évek csökkentértékűségével, vagy az eredményes kezelés, megelőzés életminőség-javító hatásával mérhető.

Milyen negatív hatásai vannak az allergiának?

A meggyőző életminőség-vizsgálatok igyekeznek minden területet átfogni a beteg önellátásától, fizikai terhelhetőségétől a munkában, tanulásban, sportban, pihenésben, kikapcsolódásban, szerelemben való aktív részvételig.

Nem meglepő talán, hogy például az allergiás náthás és az asztmás betegek életminőségét nemcsak a gyógyszerek költségei, a hiányzások, a munkalehetőségek beszűkülése, a társadalmi életben való részvétel korlátozottsága rontják, de a beteget nyomasztó személyes lelki terhek is, mint az önértékelés csökkenése, a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság érzése, a depresszió, súlyos esetben akár a halálfélelem is.

Bár egyes, főleg korábban használatos gyógyszereknek volt nyugtató, álmosító hatásuk, maga a szénanátha is nappali fáradtságérzést, a koncentráló képesség romlását, éjjeli alvászavart okozhat és tarthat fenn.