Senki sem születik allergiásnak, de sokan születnek allergiás hajlammal (atópia). Ezek az emberek lényegesen gyakrabban lesznek valóban betegek, mint szerencsésebb sorstársaik, bár azok 10%-a is allergiás lesz, akik családjában semmilyen hajlamosító tényező nem mutatható ki. A hajlam önmagában még nem tesz beteggé – ehhez a szervezetnek több, általában sok alkalommal kell találkoznia az allergénnel, azaz a betegséget kiváltó tényezővel.

Mi mindenre lehetünk allergiásak?

Az ember jó reagáló-, alkalmazkodóképességét a környező világgal szemben az is bizonyítja – ha nem is éppen a kívánatos módon -, hogy szinte semmilyen anyag sincs, amelyik ne léphetne fel allergén, tehát allergiakiváltó szerepben.

Allergiásak lehetünk valamilyen fémre, például a nikkelre egy bizsuban, vagy egy olyan fehérjekeverékre, mint a méh mérge.

Allergiásak lehetünk egy egyszerű kénvegyületre, amelyet egyes élelmiszerek frissen tartására használnak, de magára az ételre is, amelyhez esetleg alkalmazzák.

Az allergének tehát mindennapi életünk elválaszthatatlan részei, nem iktathatjuk ki őket a környezetünkből, mert nem a molekuláris szerkezetük, a savasságuk (kémhatásuk), az előfordulásuk vagy a koncentrációjuk teszi őket allergénné, hanem az emberi szervezet megváltozott viszonyulása, fokozott válaszkészsége velük szemben.