Ebben a nem túl ideális világban sok gyermek megússza allergiás betegség nélkül, mások viszont nem. A magyarázat az öröklött genetikai háttérben rejlik – a gének az egyik gyermeket fogékonyabbá teszik az allergiára, míg a másikat kevésbé. Hogy pontosan melyek ezek a gének, az egyelőre nem teljesen világos, eddig legalább húsz különböző gén szerepét tárták fel.

A gének és az allergia

Nem is kétséges, hogy igen bonyolult folyamatról lehet szó. E gének összhatásukban az IgE-termelést fokozzák, illetve elősegítik az allergiás reakcióban szerepet játszó anyagok felszabadulását a hízósejtekből.

A hízósejteknek és az IgE ellenanyagoknak az allergiában játszott szerepe alapján felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán miért termeli őket a szervezet?

Az allergiásoknak rengeteg szenvedést okoznak, nyilvánvaló hasznuk viszont a fejlett országokban alig van – a hízósejt-lgE-reakciónak civilizált körülmények között nincs jelentősége a védekezésben.

Az olyan nagyobb testű paraziták ellen nyújtanak ugyanis védelmet, mint a galandféreg és mételyek – ezekkel az immunsejtek méretük miatt nemigen tudnak elbánni. Ezeket az élősködőket a fejlett világban már nagyrészt sikerült kiirtani, ám más országokban még mindig igen gyakoriak.

Ám mivel az ember évmilliókon át kénytelen volt együtt élni velük, nyilván az evolúciós múlt él tovább immunrendszerünkben.