Mely légszennyező anyagok válthatnak ki légzőszervi allergiát?

574
HOZZÁSZÓLÁS:

A légzőszervi allergiák kapcsán feltétlenül említést kell tenni a légszennyező anyagokról: kén-dioxidok, nitrogén-oxidok, szénmonoxid, ózon, ammónia és formaldehid.légszennyezés

A kén-dioxid

Cikk hirdetés 8.

A kén-dioxidok a vegyipar, az üvegipar, a papíripar gyártási folyamatai, valamint a fosszilis energiaforrásokra alapozott ipari és háztartási energiatermelés során kerülnek a levegőbe. Elsődlegesen a szén elégetésekor jutnak a légkörbe, majd savas esők formájában károsítják a környezetet, a talajt és az élővilágot.

A kén-dioxid már igen kis mennyiségben is izgatja a nyálkahártyát, majd légúti szűkület alakulhat ki. Iparvidékeken és nagyvárosokban gyakran összefüggésbe hozható a gyermek- és felnőttkori felső légúti megbetegedésekkel, elsősorban légcsőhuruttal.

A károsító mechanizmus lényege az, hogy a belélegzett levegő kén-dioxidtartalma reakcióba lép a légúti nyálkahártya felületén lévő folyadékfilm víztartalmával, és az így képződő kis mennyiségű, de krónikusan ható sav károsítja a légutakat. Az újabb kutatások fogszuvasodást és ínyrendellenességeket okozó hatásokra is rámutattak. A kén-dioxidnak elsődleges szerepe van az ún. londoni típusú ködkatasztrófák során fellépő kóros folyamatok kialakulásában.

A nitrogén-oxid

A nitrogén-oxidok vegyipari és energiaipari eredetű szennyező anyagok, de nagy forgalmú utak mentén is nagyobb koncentrációban mérhetők a levegőben. A főzéshez, sütéshez, kazánok és bojlerek működtetéséhez használt földgáz égéstermékei között szerepelnek.

Ha a szellőztetés vagy az elszívás nem megfelelő a lakásban illetve a konyhában, a rákkeltő nitrózaminok és nitrogén-oxidok nagyobb mennyiségben keletkezhetnek a belső légtérben, mint a szennyezettnek minősített külső levegőben. (A tapasztalatok szerint a szobák levegője többnyire csecsemő- és gyermekkorban okoz asztmát és bronchitist.)

A nitrogén-oxidok a levegő víztartalmával együtt salétrom-vagy salétromossavat képezve közvetlenül, és savas esők formájában is kifejthetik káros hatásukat. Izgatják a légutak nyálkahártyáját, gátolják a csillószőrök mozgását, így – az öntisztulás elmaradása miatt – fokozott a nyákképződés.

Emellett csökkentik a szervezet fertőzések elleni védőanyag-termelését és az oxigénfelvételt, s krónikusan hatva növelik a légutak ellenállását. Nitrogén-oxid hatására a porszemcsék a mélyebb légutakba is eljuthatnak a csillószőröket bénító hatás miatt. Emellett a hörgők szűkülete is bekövetkezik, az immunválasz csökken, és a nyirokcsomók megduzzadnak.

A hízósejtekből hisztamin szabadul fel, gátlódik a makrofágok működése, és csökken a keringő ellenanyag mennyisége is. A nitrogén-oxidokból daganatkeltő nitrozoszármazékok (pirén, bifenilek stb.), nitrózaminok és nitro-PAH-származékok képződnek.

A szén-monoxid

A szén-monoxid a szén tökéletlen égésekor, a nagyvárosi közlekedés és a szénnel való fűtés során nő meg a levegőben, de a dohányfüstben is kimutatható. Emberre gyakorolt hatásának lényege, hogy a hemoglobinhoz kötődési képessége lényegesen nagyobb, mint az oxigéné, így a növekvő szén-monoxid-koncentrációval párhuzamosan egyre kevesebb oxigén szállítódik a sejtekhez.

Hosszabb távon az oxigénszállító képesség beszűkülése miatt beindított kiegyenlítő mechanizmusok (fokozódó véráramlás, nagyobb tömegű hemoglobin) nagymértékben igénybe veszi az egyébként is gyengébb allergiás szervezetet. Érszűkítő hatása az infarktus valószínűségét növeli.

Az ózon

A napfény hatására képződő ózon agresszív, toxikus anyag. Izgatja a légutakat és a tüdőszövetet, gyengíti a gázcserét, és bénítja a baktériumok elleni védekezésben szerepet játszó falósejtek működését. Hosszabb távon rontja a fizikai teljesítményt, károsítja a kötőhártyát, gyengíti a légzésfunkciót, és szellemi kifáradási idéz elő. Mutagén és rákkeltő hatása is ismeretes.

Az ammónia és formaldehid

Az ammónia a vegyi üzemek és hűtőipari létesítmények környezetében jelenik meg veszélyes mennyiségben, és szerepe lehet a krónikus légúti folyamatok kialakulásában. A formaldehid vegyipari, műanyagipari és bútoripari létesítmények környezetében, valamint nagyvárosok levegőjében keletkezik. A nyálkahártyára gyakorolt káros hatása miatt allergénnek minősíthető.

A leírásokból látható, hogy az emberi tevékenység igen nagy szerepet kap a légúti allergiák kiváltásában. Tovább bonyolítja a károsító hatást, hogy az említett tényezők kombinálódva is jelen lehetnek, így hatásuk összeadódik, esetenként hatványozódik. Egyénileg a lakások megfelelő szellőztetésével, és – amennyire ez lehetséges – a lakóhely jó megválasztásával védekezhetünk valamelyest az égéstermékek és egyéb légszennyezők ellen.

A levegőbe nemcsak a lakóhelyen, hanem a munkahelyen is kerülhetnek veszélyes anyagok. A munkahelyi allergiák kutatása ma már az allergológia tudományának szerves része.

574
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!

Friss HOZZÁSZÓLÁSOK

24

Kapcsolódók |

Hasonló cikkek, témák
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]