Az allergiás betegségek közül a legtöbb krónikus panaszt és problémát az asztma okozza, ami gyakran korlátozza a betegek megszokott életvitelét.

Az élet minden területére hatással van

A fulladás, nehézlégzés egyben lelki teher is. A korszerű kezeléssel a betegek életminősége nem különösebben rossz, de nagy részük nem tud embertársai közé jól beilleszkedni, nem választhatja azt a sportot, foglalkozást, szabadidős tevékenységet, amit igazán szeretne, és el kell kerülnie az olyan helyeket, ahol dohányoznak.

Ezek a kellemetlenségek az asztmás beteg egész életét végigkísérik.

A legsúlyosabb allergiás betegségben szenvedőknek, az asztmásoknak elmondható, hogy alapjában véve nem kell másképpen, és nem kell rosszabbul élniük, mint a többi gyermeknek, csak ennek érdekében némi erőfeszítésre van szükség.

Ki lehet nőni az asztmát?

Az asztma távoli kilátásait (a betegség hosszú távú kimenetelét) figyelembe véve azt lehet mondani, hogy a gyermekkori betegek kb. 2/3-a a kamaszkorban, 14-18 évesen (majdnem) panaszmentes.

Ez a kedvező jelenség keltette azt a benyomást az emberekben, a szülőkben, de az orvosokban is, hogy a gyermekkori asztmát általában kinövik. Ez azonban csak részben igaz.

Azoknál az asztmásoknál, akiknek gyermekkoruk végén már semmiféle panaszuk nincsen, a fiatal felnőttkorban, 25-30 évesen, elég gyakran kiújulnak az asztmás tünetek.

A felnőttkori asztma

Ez a felnőttkori asztma azonban már nem túlságosan súlyos, a betegek csupán kisebb hányada – az összes gyermekkori asztmás 10-15%-a – lesz felnőttkorban is súlyos beteg.

A betegek mintegy fele véglegesen meggyógyul.

A felnőttkori panaszok – az előbb említett kisebb csoportot leszámítva – gyógyszerekkel elég könnyen uralhatók.

Nem szabad persze elfelejteni az asztma és a többi atópiás megbetegedés családi halmozódását, ami azt jelenti, hogy e felnőttek gyermekeiben az asztma nagy valószínűséggel jelentkezni fog.