1.)

Az asztmás beteg leginkább abban különbözik az egészségestől, hogy a hörgői falában speciális gyulladás zajlik. –> A gyulladás miatt a hörgők túlérzékenyek lesznek. –>A túlérzékeny hörgők olyan külső behatásokra is összehúzódással, szűkülettel válaszolnak, amik az egészséges emberben nem váltanak ki semmiféle reakciót. –> Az asztmás betegnél ez a folyamat váltja ki a hörgőszűkületet, a köhögést, sípoló légzést, és fulladásérzést, mindeközben a tüdő teljesítőképessége csökken.

2.)

Beszélhetünk asztmás hajlamról! A hajlam mintegy rejtőzködik a génekben. A betegség iránti fogékonyság az esetek egy részében az egész élet folyamán rejtve marad – ilyenkor a fogékony egyén nem lesz beteg. Az esetek nagy részében azonban, valószínűleg károsító külső hatásokra a betegség megjelenik. Ezekről a hatásokról, a környezeti ártalmakról, ingerekről ITT olvashat bővebben >>>

3.)

A betegség kialakulásához a genetikai és a környezeti tényezők egyaránt hozzájárulnak.

4.)

A kutatások során több olyan gént azonosítottak, amelyek az allergiára vagy asztmára való hajlammal kapcsolatosak. Jelenleg annyi bizonyos, hogy a hajlam öröklődik, de nem lehet egyértelműen kimondani, hogy ezek a gének valóban a betegség kialakulásának végzetét hordozzák magukba.

5.)

A különböző biológiai, kémiai és lelki tényezők egyidejű hatása allergiás, vagy asztmás állapot kialakulásához vezethet.

6.)

Kimutatott tény, hogy az asztma előfordulási gyakorisága a „nyugati életstílusú” országokban a legnagyobb. Elsősorban a városlakók és a jobb életkörülmények között élők betegsége. Ezért szokták mondani, hogy az asztma “civilizációs betegség”.

+1.) Az asztma nem fertőző betegség!