Allergiás asztma, allergiás kötőhártya-gyulladás és nátha, valamint az ekcéma egyes formái (atópiás dermatitisz) egyaránt előfordulhatnak.  Több betegség is kialakulhat egyidejűleg vagy az évek során egymás után (allergiás menetelés, atópiás mars):

-csecsemőkor: bőrgyulladás;

-kisded- és gyermekkor; asztma;

-serdülő- és fiatal felnőttkor: szénanátha és allergiás kötőhártya-gyulladás.

Pirquet osztrák tudós és a magyar származású Schick Béla vezették be az allergia kifejezést, ami azóta is igen széles körben használatos: betegségek és kórállapotok egész sorát illetik vele, amelyekben a szervezet nem a megszokott módon, hanem általában fokozottan és kóros tünetekkel reagál, ha a külvilág bizonyos fehérjeszerű anyagaival ismételten találkozik.

Az 1920-as évek több amerikai kutatója – közülük is elsősorban Cooke – felvetette, hogy az allergiás betegségeken belül érdemes megkülönböztetni egy külön alcsoportot is, amit atópiás betegségeknek nevezett el.

Mit is jelent az atópia kifejezés?

Görög eredetű szó, az atopos idegent, nem helybelit jelent arra utalván, hogy az atópiások másképpen reagálnak bizonyos ingerekre, mint a nem atópiások.

Korunkban az atópiások már a fejlett országok lakosságának 30%-át képviselik.

Az atópia kialakulása

A betegségek egyes családokban halmozottan fordulhatnak elő a vérrokonok között (ugyanaz a betegség több rokonnál, vagy különböző allergiás kórképek a családon belül nagyobb számban).

Az atópiás egyének szervezete a környezetben található egyes fehérjetermészetű anyagokkal (allergénekkel) szemben fokozott ellenanyag-termelésbe kezd, ami azután a tünetek kialakulásához vezet.