A szénanáthában és az asztmában szinte mindig szerepet játszik a valódi, IgE antitestek közvetítette immunválasz.

A táplálékallergia jelei és tünetei különböző szerveken jelentkeznek: a bőrön (csalánkiütés, viszketés, ekcéma stb.) vagy a légzőrendszerben (tüsszentés, zihálás stb.) vagy a keringésben (remegés, ájulás stb.) vagy a szemeken (vörösödés, könnyezés és rendkívüli érzékenység).

Ma már azt is tudjuk, hogy olykor „idegi allergiák” lépnek fel, ezekért szorongás, depresszió és különféle érzelmi és lélektani jelenségek felelősek.

Ismerünk olyan allergiás állapotot is, amely az izmok és az ízületek gyulladásával, fájdalmával, merevségével, valamint kimerültséggel stb. jár.

Milyen tünetei vannak?

A szénanátha évszakhoz kötötten lép fel, néha teljesen váratlanul tör az emberre.

Az orr nyálkahártyái megduzzadnak, ettől megnő a folyadékelválasztás. A szemek is könnyeznek, érzékenyek fényhatásra, s a felső légutak is hurutosak.

Tavasszal és ősszel gyakori, mert ilyenkor van tele a levegő virágporral és spórákkal.

Gombaspórákra való reakció esetén könnyen lehet, hogy gombás, pl. Candida albicans-fefíőzés is fennáll.

A szénanáthától szenvedő egyéneknek körülbelül 30—40%-ánál előbb-utóbb tüdőasztma is kialakul.