Az újszülött kortól a felnőttkorig a bélrendszerben élő és a táplálkozásunkban nélkülözhetetlen szerepet játszó baktériumfajok jó vagy rossz irányban befolyásolhatják az allergia kialakulását: egyes Bifidobacterium-félék, illetve a Lactobacillus jelenléte az első élethét végétől alacsonyabb allergia előfordulással jár, míg a Clostridium jelenlétében a „nyugati” életstílusra jellemző allergiaszámokat figyeltek meg a későbbiekben.

A „nyugati” ebben az összefüggésben valóban életvitelt jelentett, nem égtájat, mert a vizsgálatok részben Svédországban történtek, míg az allergiák szempontjából a későbbiekben szerencsésebb csecsemők észtországiak voltak.

A felesleges antibiotikumok adása ezt a kívánatos bélbaktérium-összetételt – amelynek kialakulása az anyatejes táplálással hozható elsősorban összefüggésbe – megváltoztatja. Mindez hátrányosan érinti az egész bélműködést, sőt, a bélfal érzékeny, összetett működésű (emésztés, felszívódás, immunvédelem stb.) sejtjeinek életképességét is.

A probiotikumok segítenek

A kibillent egyensúly, szerencsére ezeknek a baktériumoknak a táplálékhoz adásával rendezhető. Az ilyen baktériumokat együtt probiotikumoknak (valamilyen biológiai hatás létrejöttét elősegítő tényezőknek) is nevezhetjük.

Szerepük nemcsak az újszülöttekben, a csecsemőkben fontos, hanem a felnőttekben is. Ha a bél szerkezete vagy működése bármilyen okból sérült, elősegítik a bélrendszer regenerálódását, majd a bélfal sejtjeinek védelmét, az egészséges emésztés és a normális felszívódás fenntartását.

A probiotikumok már betörtek az egészségpiacra, sok tejkészítmény, joghurt, tejföl, kefir csomagolásán hívják fel a figyelmet előnyös hatásaikra. Van, ahol a prebiotikum jelzés is szerepel, ez olyan kis molekulasúlyú cukrokat jelöl, amelyek főleg a probiotikus baktériumok megtelepedését és növekedését segítik elő.