A beltéri levegő szennyezettségének legfontosabb forrása az iparilag fejletlen trópusi-szubtrópusi országokban a biomassza elégetése, amely részben Jimma környékén is felelős volt az allergia előfordulásért.

Az iparosodott országokban a beltéri légszennyező anyagok között találkozhatunk a nitrogén oxidok káros hatásával: a nyílt lángú gázfűtés, a konyhában a sütés-főzés gázzal mindig termel valamennyit.

A háziporatkák

A zárt terek, lakások, munkahelyek, iskolák, irodák emellett más környezeti hatások forrásai is lehetnek. Önmagában az a tény, hogy évtizedekkel ezelőtt az addig olcsó energia világszerte óriási mértékben megdrágult, a lakó-és munkahelyek hőszigetelésének javításához, sok helyen a szellőzés csökkentéséhez vezetett.

Bár a melegebb, magasabb páratartalmú levegő önmagában nem okoz allergiát, a kárpitokban, a szőnyegpadlóban, a függönyökben, de elsősorban az ágyneműben élő háziporatkák számára ideális életkörülményeket biztosít.

A háziporatka számának szaporodásával pedig emelkedik a beltéri levegőben az asztmát, krónikus náthát kiváltó fehérjék koncentrációja is.

Az atkák csak az arra érzékenyekben váltanak ki tüneteket. A háziporatkára érzékeny betegnek gyakran okoz panaszt a lisztatka is, esetleg enyhébb tünetek jelentkezhetnek a tárolási atkáktól például a zsúfolt raktárban. E jelenség alapja a különböző atkák rendszertani rokonsága, s így a szervezetüket felépítő fehérjék hasonló szerkezete.